Fest?, grafikus. (Budapest, 1914. okt. 27. ? Budapest, 1986. máj. 3.) Bálint Aladár (1881?1921) fia, Osvát Ern? unokaöccse. 1930?1934 között az Iparm?vészeti F?iskola reklámgrafikai tanszékén Helbing Ferenc hallgatója volt, bár érdekl?dése már ekkor a XX. századi modernek (Picasso, Braque) felé irányult. 1934-ben Párizsba ment, Robert Capa fotográfus segédje lett, s itt ismerkedett meg Vajda Lajos fotómontázsaival. Három hónapi kinn tartózkodás után Vaszary János és Aba Novák Vilmos szabadiskolájában festészeti tanulmányokat folytatott, s baráti kapcsolatba került Vajdával. Ebb?l az id?b?l való festményei Czóbel Béla hatását tükrözik (Petróleumlámpás csendélet, 1939; Szobám Bindorferéknél, 1937). Bár több csoportos kiállításon is részt vett (KÚT, Szinyei Társaság, Szocialista M?vészcsoport), alkalmilag a szentendrei fest?k köréhez csatlakozott. 1938-ban a Népszavánál volt képz?m?vészeti kritikus. Els? gy?jteményes kiállítását 1938-ban rendezték meg a Tamás Galériában. Az 1939?1941 között készült munkái, els?sorban Gyertyafénynél c. linósorozata jellegzetes stílusának el?futárai. Motívumai ekkortól leegyszer?södtek. Az alakok, tárgyak körvonalakat hangsúlyozó, applikációt idéz?, töredékes, fragmentumszer? felvonultatása, a sejtelmes víziók a szorongás hordozói. Humorral átsz?tt fotómontázsai, a lapok képzettársításai a m?vész groteszken tragikus önvallomásai. 1938 és 1964 között 18 alkalommal rendeztek gy?jteményes kiállítást m?veib?l, többek között Haarlemben (1957), Brüsszelben (1958, 1960), Párizsban (1959). 1959-ben a párizsi Édition Lebergerie ~ Babits-illusztrációit A Jeruzsálemi Biblia c. albumban tette közzé. A háború után a nyugati és keleti hagyományokat megújító Európai Iskola tekintélyes képvisel?je volt. Az 1960-as, 1970-es években ún. obzséket készített: a hétköznap eldobott tárgyait, a múlt avítt formáit (patkót, csontdarabkát, láncot) a szürrealizmus, a dadaizmus s az esztétikum jegyében abszurd, egyben lírai tartalommal ruházta fel. Az 1970-es években, termékeny korszakában újabb kiállításokkal jelentkezett: Gy?r (1971); Budapesti M?csarnok (1972); Miskolc (1972); Szeged (1976); Bp.-i Iparm?vészeti Múzeum (1976); Magyar Nemzeti Galéria (1978); Helikon Galéria (1979); Szentendre, Ferenczy Múzeum (1981); Budapesti M?csarnok (1984). M?vészi oeuvre-jét a szentendrei iskola szürrealisztikus hagyománya, az emlék- és álomképek, víziók variációi, ismétl?dése, harmonikus szintézise, s egyben tartózkodó, finom líraisága határozza meg. Kossuth-díjas (1985), érdemes m?vész (1973), kiváló m?vész (1983).
/Magyar Életrajzi Lexikon/Kép: /Kieselbach Galéria és Aukciósház ? M?vészek ABC/