Anna Margit (1913 - 1991)
Fest?m?vészn?. (Borota, 1913. december 23. ? Budapest, 1991. június 3.) A Képz?m?vészeti F?iskolán 1936-ban fejezte be tanulmányait, mestere Vaszary János volt. Els? gy?jteményes kiállítását férjével, Ámos Imrével együtt az Ernst Múzeumban rendezte meg 1936-ban. 1936-tól alkotói munkásságának f? helyszíne Szentendre volt, férjével, Ámos Imrével együtt. 1937-ben férjével együtt ellátogatott Párizsba, ott találkoztak Marc Chagall m?vészetével, amely mindkett?jükre mély benyomást tett. Anna Margit tragikus körülmények közt özvegyült meg, természetesen, mint fest?re is hatott rá a vérzivataros történelem. A második világháború idején férjét behívták munkaszolgálatra a délvidéki, majd a keleti harctérre, a háború vége felé feltehet?en Szászországba hurcolták, s ott halt meg egy táborban 1944-ben vagy 1945-ben. Ekkor vált festészetében az ember bábuvá, aki ki van szolgáltatva a sorsnak. Szürreálisabbá és expresszívebbé vált m?vészete. 1945-48-ban az Európai Iskola kiállítótermében mutatta be alkotásait. 1949-t?l a tiltott kategóriába tartozott m?vészete. Az 1960-as évekt?l már átkerült a t?rt kategóriába, jelentkezett fojtott tragikumú, gyermekien naiv tisztaságú fest?i mondanivalóival. 1970-ben alkotta meg olaj/vászon fest?i alapra fotókollázsokból fest?i ars poeticáját. Grafikai munkássága is figyelemreméltó. Gazdag életm?vet hagyott hátra, festményein a XX. század számos stílusirányának (expresszionizmus, szimbolizmus, szürrealizmus, absztrakt m?vészet) metamorfózisa valósult meg az ? festészetében, a groteszk, a humor és a fekete humor sem idegen az ? képein. 1984-t?l az Ámos Imre ? Anna Margit Gy?jtemény önálló múzeumi épületben tekinthet? meg Szentendrén. Anna Margit adománnyal is gyarapította a gy?jteményt. /Wikipedia/ |