Karmester (Budapest, 1895. máj. 12. – Budapest, 1971. szept. 28.), A Nemzeti Zenedében tanult hegedülni, majd 1920-ban a budapesti Operaház zenekarába került mélyhegedűsnek. 1921–1928 között a Budapesti Filharmóniai Társaság főtitkáraként tevékenykedett. 1923-ban kamarazenekart szervezett, mellyel számos modern művet mutatott be. 1928-tól 1932-ig a Városi Színház karmestere volt, majd az Operaház művészeti vezetője lett. Nevéhez fűződik az állatkerti szabadtéri hangversenyek és operaelőadások megszervezése és vezénylése. 1939-ben a zsidótörvények miatt operai tagságát megszüntették. A háború alatt az OMIKE Művészakció művészeti vezetője. 1945-től haláláig az Operaház karmestere volt. Érdemes művész (1953), Liszt Ferenc- díjas (1952), Kossuth-díjas (1963).
/Magyar Életrajzi Lexikon, A Magyar Muzsika Könyve, Lévai Jenő: Írók, színészek, énekesek és zenészek regényes életútja a Goldmark-teremig. Budapest, 1943./
/Kép: A magyar muzsika könyve/