Színmûvész. (Budapest 1876. jan. 24. – Hollywood, USA, 1965. okt. 18.) A Színi tanodát 1895-ben végezte. Elsõ fellépése még a Várszínházban Romeo címszerepe volt. 1899-ig Temesváron, Kolozsváron, Pozsonyban és a budapesti Vígszínházban játszott. 1899-ben a budapesti Nemzeti Színház tagja lett, ahol Szigligeti II. Rákóczi Ferenc fogsága címû színmûvében mutatkozott be. Ekkor elvégezte a budapesti egyetem filozófiai szakát. 1907-tõl 1910-ig Max Reinhardt berlini színházaiban szerepelt, majd visszaszerzõdött a Nemzeti Színházhoz, ahol 1920-ig mûködött. Szerepet vállalt a Tanácsköztársaság kulturális munkájában (versmondás, film). 1920-ban az Ébredõ Magyarok Egyesülete olyan támadást intézett ellene, hogy el kellett távolítani a Nemzeti Színháztól. 1920-21-ben Bécsben, majd erdélyi, felvidéki és berlini színházakban játszott. 1925 nyarán Amerikában turnézott, 1928-ban ismét Reinhardt szerzõdtette bécsi színházához. 1930-ban a Magyar Színháznak lett tagja, de fellépett több más budapesti színházban is. A felszabadulás után a Nemzeti Színház örökös tagja lett, de csak egy szerepben lépett fel (Warwick a Szent Johannában), majd 1946 elején kivándorolt Dél-Amerikába, majd Hollywoodba, ahol 1953-ig több filmben szerepelt. Itt írta meg emlékezéseit, amelynek kéziratát az OSZK Színháztörténeti Osztálya õrzi.
/Magyar Életrajzi Lexikon/

/KĂŠp: Beregi OszkĂĄr arckĂŠpe FĂŠnykĂŠp 1936. Gisser felv. Debrecen. LevelezĂľlap,
- OSZK Színháztörténeti Tár KA 3633/159., Beregi Oszkár arcképe 1941. Levelezõlap 9×14 cm. - OSZK Színháztörténeti Tár KA 3633/170./