Hírlevél

Név

E-mail


Iratkozzon fel havi hírlevelünkre, melyből zsidó kulturális hírekről, eseményekről és a Virtuális Zsidó Múzeum újdonságairól értesülhet.





További projektjeink










LexiKohn


Szín György (1906 - 1943)


Festő. (1906-1943.) 1925 és 1927 között Párizsban élt, majd Budapesten telepedett le és a Képzőművészeti Főiskolán tanult Benkhardt Ágost növendékeként. A Képzőművészek Új Társaságának (KUT) tárlatain 1936-ban és 1940-1943. között szerepelt képeivel. Alkotásaiból Rózsa Miklós 1938-ban rendezett gyűjteményes kiállítást a Tamás Galériában. 1934-ben elnyerte a Nemes Marcell utazási ösztöndíjat, 1935-ben a Lipótvárosi Kaszinó díját.
Munkaszolgálatosként halt meg.
A Magyar Képzőművészeti Egyetem vette át a művész Amerikai Egyesült Államokban élő családjának ajándékaként 15 festményét.
/Kieselbach Galéria és Aukciósház – Művészek ABC/
A Tamás Galériának mindig is az volt az elve, hogy főként az előre törő, fiatal művészeknek juttasson teret és érvényesülést. Ezt az elvet követi a Galéria jubiláris századik kiállításán is.” – írta Kállai Ernő műkritikus 1938 októberében az említett galéria Mai Fiatalok című 100. bemutatójának katalógusában. Tamás Henrik 1928 és 1944 között 155 (!) kiállítást rendezett, mellyel a két háború közötti budapesti művészeti élet egyik legjelentőseb, ha nem legprogresszívebb programját hajtotta végre. A műkereskedőből művészetszervezővé és művészetalakítóvá fejlődött Tamás elképesztő teljesítményére csak a legutóbbi években kezdett fókuszálódni a szakmai figyelem. Az ő egyik felfedezettje volt Szin György festőművész is, akinek 1938 áprilisában gyűjteményes kiállításon mutatta be 25 alkotását.
A képcímek alapján Párizsban, Itáliában és Szentendrén készült művekből álló kollekció fogadtatása igen kedvező volt a mérvadó kritikusok részéről. Szin György azonban nem ezzel a tárlattal vált ismertté a budapesti művészetkedvelő közönség előtt. A korszak legrangosabb művészalakulataként ismert Szinyei Merse Pál Társaság a fiatal tehetségek érvényesülését segítő szándékkal, 1926-tól rendezte meg az ú.n. Tavaszi Szalont. E tárlatokon azok a zömével főiskolás fiatalok állíthattak ki, akik még nem voltak más művésztársulások tagjai és ily módon szinte alig juthattak nyilvánossághoz. Az 1934. évi Tavaszi Szalon egyik legfőbb attrakciója Szin György kollekciója volt. Az itt bemutatott A falu vakja című olajfestményét nem csupán több képes hetilap reprodukálta ekkor, de Szin ezzel nyerte el a társaság által kiadott Nemes Marcell-féle utazási ösztöndíjat is. A Képzőművészeti Főiskola évkönyveiben még Schwarz-ként szereplő fiatal művész, feltehetően 1930 körül magyarosította a nevét Szin-re. Szerényen mért életrajzi adatai szerint 1925 és 1927 között Párizsban élt, majd 1929 és 1934 között Benkhard Ágost tanítványaként végezte el a főiskolát, ezután pedig ismét a francia fővárosba tért vissza. A második utazást már minden bizonnyal az 1934-ben elnyert ösztöndíj tette lehetővé. 1936-ban állított ki első ízben a Képzőművészek Új Társaságának tagjaként, majd pár év múlva 1940 és 1943 között már valamennyi KUT-tárlaton, valamint az Országos Magyar Izraelita Kulturális Egyesület kiállításain is szerepelt műveivel. 1938-tól rendszeresen dolgozott Szentendrén a művészteleptől függetlenül. 1946-ban ugyan még szerepelt a mártír művészeknek emléket állító budapesti tárlaton, de ezt követően életműve és alakja elfelejtődött. Szin fellelhető műveinek összegyűjtése és életművének feldolgozása egyelőre még várat magára. Szin 1938-as gyűjteményes kiállításán (a címek alapján) feltűnően sok volt az álomszerű hangulatot sejtető, nosztalgikus érzésekkel telített kép: Aranykor, Este a parkban, Romantika, Régmúlt idők, avagy Emlékezés.
(Merítés a KUT-ból, X. Jubiláris kiállítás, Haas Galéria, 2006. okt. - nov. (kat. Szin/5) Rum Attila tanulmányával)


Forrás: http://omike.hu/omike/muveszek/szin-gyorgy/162


Vissza

TÁMOGATÓK:


© 2010-2021. JMPoint Alapítvány