Kunvári Lilla (1897 - 1984)
Szobrász, éremm?vész. (Budapest, 1897. júl. 26. ? Budapest, 1984. aug. 15.) Érettségi után a budapestii Pázmány Péter Tudományegyetem Orvoskarára iratkozott be, majd harmadéves korában az Iparm?vészeti Iskola esti tanfolyamán folytatott tanulmányokat. Ebben az id?ben a Galilei Kör rendszeres látogatója volt, ifjúmunkásoknak is tartott el?adásokat, amiért 1920-ban kizárták az egyetemr?l. Ezután férjével együtt Prágában folytatta tanulmányait, majd 1924-1927 között a budapesti Képz?m?vészeti F?iskolán Sidló Ferenc növendéke volt. 1927-t?l 1931-ig a párizsi Julian és a Colarossi Akadémián tanult. Hazatérte után a Nemzeti Szalon és a KÚT kiállításain vett részt. 1930 óta kiállító m?vész. Gy?jteményes kiállításait 1949-ben a M?csarnokban, 1962-ben és 1978-ban a Fényes Adolf Teremben rendezte meg. Számos egyéni külföldi kiállítása közül a jelent?sebbek: Franciaország (1960, 1963); Anglia (1961); Svájc (1967); Spanyolország (1975). Kisplasztikáiban, domborm?veiben els?sorban a hétköznapi élet jeleneteit, az ember mindennapos tevékenységét mintázta meg. Kiemelked? személyiségek, els?sorban a zenei élet nagyságainak karakteres portréit készítette el. Jelent?sebb m?vei: Sz?nyi István (1952); Várnai Zseni (1957); Csellista (bronz, 1947); Jehudi Menuhin (bronz, 1962); Küzd?k (terrakotta, 1962). Jelent?s éremm?vészeti tevékenysége is. Egy id?ben ? volt a FIDEM magyarországi képvisel?je. Az ? kezdeményezésére tartották 1975-ben Budapesten a FIDEM kongresszusát. (Érmei: Móra Ferenc (bronz, 1952); Pécsi Sándor (bronz, 1961); Kodály Zoltán (bronz, 1962). M?vei több európai múzeum (Musée d'Art, Toulon; Musée Monétaire, Párizs; National Muséet, Koppenhága; National Museum, Stockholm; Wroc?aw Éremmúz.; Történelmi Múzeum Moszkva, Ermitázs, Szentpétervár stb.); továbbá a Magyar Nemzeti Galéria és más magyarországi múzeumok tulajdonába kerültek. /Magyar Életrajzi Lexikon, Magyar Szobrászok Adattára/ |